{"id":670,"date":"2025-10-27T14:10:14","date_gmt":"2025-10-27T13:10:14","guid":{"rendered":"https:\/\/www.gravitas.hu\/karrier\/?page_id=670"},"modified":"2025-10-27T14:12:20","modified_gmt":"2025-10-27T13:12:20","slug":"670-2","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.gravitas.hu\/karrier\/670-2\/","title":{"rendered":"EDM szakdolgozat"},"content":{"rendered":"\n

Huzalszikra forg\u00e1csol\u00e1s: a dielektrikum \u00e1llapot\u00e1nak \u00e9s a v\u00e1g\u00e1si sebess\u00e9gnek a kapcsolata<\/h1>\n\n\n\n

A BME Gy\u00e1rt\u00e1studom\u00e1ny \u00e9s -technol\u00f3gia Tansz\u00e9k\u00e9n<\/strong> sz\u00fcletett az a diplomamunka, melynek r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1val jelentkez\u00fcnk. \u00dagy gondoljuk, sz\u00e9les \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre tarthat sz\u00e1mot ez a kutat\u00f3munka, m\u00e9g akkor is, ha a gy\u00e1rt\u00e1stechnol\u00f3gia nagyon kis szeglet\u00e9vel foglalkozik, mivel nagyon \u00e9let k\u00f6zeli tapasztalatokat ismerhet\u00fcnk meg bel\u0151le. A diplomamunka szerz\u0151je Ruska \u00c1kos<\/strong>, okleveles g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, konzulense dr. Markos S\u00e1ndor<\/strong>, a BME Gy\u00e1rt\u00e1studom\u00e1ny \u00e9s -technol\u00f3gia Tansz\u00e9k adjunktusa.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az elektromos szikra er\u00f3zi\u00f3s hat\u00e1s\u00e1n<\/strong> alapul\u00f3 megmunk\u00e1l\u00e1si m\u00f3dok technol\u00f3gi\u00e1ja (Electric Discharge Machining \u2013 EDM<\/strong>) dinamikusan fejl\u0151dik az 1950-es \u00e9vekt\u0151l kezdve, \u00e9s jelenleg is n\u00f6vekszik az ig\u00e9ny ezen megmunk\u00e1l\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sok ir\u00e1nt. A technol\u00f3gia kifejleszt\u00e9s\u00e9nek korai szakasz\u00e1ban haz\u00e1nk m\u00e9rn\u00f6kei sz\u00e9p teljes\u00edtm\u00e9nyt \u00e9rtek el az 1958-as br\u00fcsszeli Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son az Erosimat<\/strong> nev\u0171 szikraforg\u00e1csol\u00f3 szersz\u00e1mg\u00e9ppel.<\/p>\n\n\n\n

A diplomaterv t\u00e9m\u00e1ja a huzalszikra forg\u00e1csol\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak vizsg\u00e1lata volt, amely kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1hoz a helysz\u00ednt a Gravit\u00e1s 2000 kft. biztos\u00edtotta. A jelent\u0151s, 14 Sodick g\u00e9pb\u0151l \u00e1ll\u00f3 g\u00e9ppark kiv\u00e1l\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtott az adatgy\u0171jt\u00e9shez \u00e9s a vizsg\u00e1latok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n

A huzalos EDM v\u00e1g\u00e1s folyamat\u00e1t sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151 befoly\u00e1solja, \u00e9s ezen t\u00e9nyez\u0151k hat\u00e1sai nehezen defini\u00e1lhat\u00f3ak. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l nehezebb dolgunk van, mint egy hagyom\u00e1nyos forg\u00e1csol\u00e1si folyamat vizsg\u00e1lat\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n

\"1.<\/p>\n\n\n\n

1. \u00e1bra \u2013 Gravit\u00e1s 2000 Kft. huzalszikra csarnok<\/p>\n\n\n\n

A hat\u00e9konys\u00e1gi vizsg\u00e1lataim egyik f\u0151 t\u00e9m\u00e1ja a v\u00e1g\u00e1si sebess\u00e9g \u00e9s a v\u00edz \u00e1llapota k\u00f6zti kapcsolat meghat\u00e1roz\u00e1sa volt. Az eddigi felt\u00e9telez\u00e9s az volt, hogy jobb dielektrikum \u00e1llapot mellett a v\u00e1g\u00e1si sebess\u00e9g is nagyobb lesz. Ugyanis megmunk\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n a munkak\u00f6zeg, azaz a dielektrikum, folyamatosan szennyez\u0151dik.<\/p>\n\n\n\n

2 f\u00e9le szennyez\u0151d\u00e9si forma l\u00e9p fel, fizikai \u00e9s k\u00e9miai szennyez\u00e9s. Fizikai szennyez\u00e9st okoz a lev\u00e1lasztott, \u00fajra megszil\u00e1rdult \u201eforg\u00e1cs\u201d, m\u00edg a k\u00e9miai szennyez\u00e9st a v\u00edzbe ker\u00fcl\u0151 oldott f\u00e9ms\u00f3k jelentik. A dielektrikum iontartalma n\u0151, fajlagos vezet\u0151k\u00e9pess\u00e9ge n\u00f6vekszik. A fizikai szennyez\u0151d\u00e9seket sz\u0171r\u0151berendez\u00e9sekkel, a k\u00e9miai szennyez\u0151d\u00e9st ionmentes\u00edt\u0151 rendszerrel t\u00e1vol\u00edtjuk el a munkak\u00f6zegb\u0151l. L\u00e9nyeg\u00e9ben ioncser\u00e9t v\u00e9gz\u00fcnk a tart\u00e1lyokban, amiken kereszt\u00fcl keringetj\u00fck a dielektrikumot. A tart\u00e1lyban l\u00e9v\u0151 ionmentes\u00edt\u0151 gyanta megk\u00f6ti az ionokat, hely\u00fckre H+ \u00e9s OH- ionokat juttat a v\u00edzbe.<\/p>\n\n\n\n

\"2.<\/p>\n\n\n\n

2. \u00e1bra \u2013 Gyantatart\u00e1ly fel\u00e9p\u00edt\u00e9se<\/p>\n\n\n\n

A gyantarendszer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1ljuk a dielektrikum fajlagos vezet\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t min\u00e9l magasabban tartani. A gy\u00e1rt\u00f3 50k\u03a9cm-es \u00e9rt\u00e9ket aj\u00e1nl (Sodick \u2013 AG SERIES, Machining Condition Table (mm). A val\u00f3s\u00e1gban alacsonyabb \u00e9rt\u00e9kek tarthat\u00f3ak fenn volfr\u00e1m v\u00e1g\u00e1sa mellett. A gyantatart\u00e1lyok ig\u00e9nybev\u00e9telt\u0151l f\u00fcgg\u0151en kimer\u00fclnek, ilyenkor cser\u00e9lni kell \u0151ket. Az \u00e9lettartam a megmunk\u00e1l\u00e1si feladat f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben v\u00e1ltozik.<\/p>\n\n\n\n

12 szersz\u00e1mg\u00e9p viselked\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1ltam egyidej\u0171leg. A vizsg\u00e1lt g\u00e9pek volfr\u00e1m t\u00f6mb\u00f6ket \u201eszeleteltek\u201d, egy telibe v\u00e1g\u00e1ssal, sim\u00edt\u00f3 v\u00e1g\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. A v\u00e1g\u00e1si sebess\u00e9g nem konstans, ez\u00e9rt minden m\u00e9r\u00e9si ponton \u00e1tlagsebess\u00e9get m\u00e9rtem (30mp alatt megtett \u00fatb\u00f3l sz\u00e1moltam minden m\u00e9r\u00e9si ponton). A gyantatart\u00e1lyok \u00e9lettartama nagyon v\u00e1ltoz\u00f3, \u00e1ltal\u00e1ban 15-25 \u00f3ra. \u00d6sszesen 248 m\u00e9r\u00e9si pont alapj\u00e1n, mind a 12 g\u00e9pen az \u00e1br\u00e1kon l\u00e1that\u00f3 tendencia k\u00f6rvonalaz\u00f3dott.<\/p>\n\n\n

\n
\"12-es_gep\"<\/figure>\n<\/div>\n\n
\n
\"19-es_gep\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Nem v\u00e1rt m\u00f3don, a dielektrikum \u00e1llapota nem befoly\u00e1solja a v\u00e1g\u00e1s sebess\u00e9g\u00e9t a vizsg\u00e1lt hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt. Ez alapj\u00e1n felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy akkor hol van az a hat\u00e1r a vezet\u0151k\u00e9pess\u00e9gben, ahol m\u00e1r a v\u00edz \u00e1llapota h\u00e1tr\u00e1ltatja a megmunk\u00e1l\u00e1si folyamatot?<\/p>\n\n\n\n

Ennek kider\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9rdek\u00e9ben folytattam a vizsg\u00e1latot egy kiv\u00e1lasztott g\u00e9pen, ahol lekapcsoltuk a gyantarendszert, \u00e9s hagytuk a munkak\u00f6zeg \u00e1llapot\u00e1t addig romlani, m\u00edg szakad\u00e1s nem t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n\n\n

\n
\"13-as_gep\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A 10k\u03a9cm-es \u00e9rt\u00e9k alatti m\u00e9r\u00e9si pontok eredm\u00e9nye m\u00e1r elmarad a norm\u00e1l \u00e1llapotokban m\u00e9rt sebess\u00e9gek \u00e1tlag\u00e1t\u00f3l. De a legalacsonyabb m\u00e9rt \u00e9rt\u00e9k is a norm\u00e1l \u00e1llapotban m\u00e9rt \u00e1tlag 81%-a. A vizsg\u00e1lat v\u00e9g\u00e9t a 6 k\u03a9cm-es \u00e9rt\u00e9k mellett bek\u00f6vetkezett szakad\u00e1s jelentette. Ez az \u00e9rt\u00e9k m\u00e1r rettent\u0151 alacsony, amit j\u00f3l \u00e9rz\u00e9keltet, hogy a csapv\u00edz fajlagos ellen\u00e1ll\u00e1s \u00e9rt\u00e9ke k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 5 k\u03a9cm.<\/p>\n\n\n\n

Azt a k\u00eds\u00e9rletet megism\u00e9teltem egy k\u00e9s\u0151bbi id\u0151pontban, amikor is, m\u00e1r 8 k\u03a9cm-en bek\u00f6vetkezett a szakad\u00e1s. Ekkor viszont m\u00e9r\u00e9si pontonk\u00e9nt a fesz\u00fclts\u00e9gi \u00e9rt\u00e9kek alakul\u00e1s\u00e1t is r\u00f6gz\u00edtettem egy digit\u00e1lis oszcilloszk\u00f3ppal. A m\u00e9r\u00e9si elrendez\u00e9sb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an negat\u00edv fesz\u00fclts\u00e9geket m\u00e9rtem.<\/p>\n\n\n\n

\"3.<\/p>\n\n\n\n

3. \u00e1bra \u2013 14k\u03a9cm mellett r\u00f6gz\u00edtett jelalak<\/p>\n\n\n\n

\"4.<\/p>\n\n\n\n

4. \u00e1bra \u2013 15 t\u00edzezred mp alatti fesz\u00fclts\u00e9gv\u00e1ltoz\u00e1s<\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00e9leti jelalakt\u00f3l jelent\u0151sen elt\u00e9r a val\u00f3s jelalak, csak helyenk\u00e9nt fedezhet\u0151 fel 1-1 szikrakis\u00fcl\u00e9s szab\u00e1lyos lefut\u00e1sa. A fesz\u00fclts\u00e9gi \u00e9rt\u00e9kek r\u00f6gz\u00edt\u00e9sekor b\u00edztam abban, hogy beazonos\u00edthat\u00f3 lesz a v\u00edz\u00e1llapot roml\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1sa a jelalakon. A roml\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek azt okozz\u00e1k, hogy egyre kisebb potenci\u00e1lk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek mellett t\u00f6rt\u00e9nik a szikrakis\u00fcl\u00e9s k\u00e9sleltet\u00e9se. 64V-r\u00f3l lecs\u00f6kken ez az \u00e9rt\u00e9k eg\u00e9szen 50V-ra. Ez a cs\u00f6kken\u00e9s annak ellen\u00e9re bek\u00f6vetkezik, hogy a be\u00e1ll\u00edthat\u00f3 technol\u00f3giai param\u00e9tereket nem v\u00e1ltoztatjuk, a vez\u00e9rl\u00e9s a saj\u00e1t logik\u00e1ja szerint alkalmazkodik a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez.<\/p>\n\n\n\n

Ezen tendencia r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l tal\u00e1n m\u00e9g jelent\u0151sebb eredm\u00e9ny, hogy siker\u00fclt a szakad\u00e1s bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9re utal\u00f3 jelalakokat is r\u00f6gz\u00edteni. Ez\u00e1ltal a szakad\u00e1s el\u0151re jelezhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. K\u00f6zvetlen szakad\u00e1s el\u0151tt nagy m\u00e9rt\u00e9k\u0171, ~200V-os potenci\u00e1lk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek is kialakulnak egy-egy pillanatra, egyre s\u0171r\u0171bben. Ezek a kiugr\u00f3 \u00e9rt\u00e9kek m\u00e1r kor\u00e1bban is megjelennek, de kisebb az \u00e9rt\u00e9k\u00fck, \u00e9s ritk\u00e1bbak. Szakad\u00e1s el\u0151tt 10-15mp-cel n\u0151nek meg ugr\u00e1sszer\u0171en, 80-90V-r\u00f3l 200V-ra.<\/p>\n\n\n\n

\"5.<\/p>\n\n\n\n

5. \u00e1bra \u2013 A dielektrikum fajlagos ellen\u00e1ll\u00e1sa: 14k\u03a9cm<\/p>\n\n\n\n

\"6.<\/p>\n\n\n\n

6. \u00e1bra \u2013 A dielektrikum fajlagos ellen\u00e1ll\u00e1sa: 9k\u03a9cm.<\/p>\n\n\n\n

\"7.<\/p>\n\n\n\n

7. \u00e1bra \u2013 A dielektrikum fajlagos ellen\u00e1ll\u00e1sa: 8k\u03a9cm, szakad\u00e1st megel\u0151z\u0151 pillanat<\/p>\n\n\n\n

Tov\u00e1bb\u00e1 egy \u00e9rdekes felv\u00e9tel egy sarokmegmunk\u00e1l\u00e1sr\u00f3l, ahol \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6bb mp-es v\u00e1rakoz\u00e1st programoznak.<\/p>\n\n\n\n

\"8.<\/p>\n\n\n\n

8. \u00e1bra \u2013 Sarok kimunk\u00e1l\u00e1sa<\/p>\n\n\n\n

A huzal ekkor is v\u00e9gez megmunk\u00e1l\u00e1st, eg\u00e9szen addig, m\u00edg teljesen ki nem egyenesedik. L\u00e1that\u00f3, hogy az anyaglev\u00e1laszt\u00e1s ekkor nagyon lelassul.<\/p>\n\n\n\n

A dielektrikum \u00e1llapot\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t mutatja az utols\u00f3 \u00e1bra, a gyantatart\u00e1lyok cser\u00e9j\u00e9vel egy\u00fctt. Annak ellen\u00e9re, hogy a megmunk\u00e1l\u00e1si feladat nem v\u00e1ltozik, a haszn\u00e1lt gyanta mennyis\u00e9ge megegyezik, a g\u00e9pek \u00e1llapota elhanyagolhat\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben v\u00e1ltozik, m\u00e9gis azt l\u00e1tjuk, hogy a tart\u00e1lyok \u00e9lettartama v\u00e1ltoz\u00f3. Ezen a 150 \u00f3r\u00e1s vizsg\u00e1lati id\u0151n fel\u00fcl, a g\u00e9pkezel\u0151k t\u00f6bb \u00e9ves tapasztalata is ezt bizony\u00edtja.<\/p>\n\n\n\n

\"9.<\/p>\n\n\n\n

9. \u00e1bra \u2013 150 \u00f3r\u00e1s megfigyel\u00e9s<\/p>\n\n\n\n

Diplomamunk\u00e1mban foglalkoztam tov\u00e1bb\u00e1 a v\u00e1g\u00e1si folyamat jellemz\u0151ivel, a be\u00e1ll\u00edthat\u00f3 param\u00e9terekkel, valamin a huzalok t\u00edpusaival, fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fckkel \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9gek \u00e9s megmunk\u00e1l\u00e1si id\u0151k sz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e9gezet\u00fcl. A huzalos szikraforg\u00e1csol\u00e1s folyamata sz\u00e1mos kutat\u00e1s t\u00e9m\u00e1j\u00e1ul szolg\u00e1lhat. Sok esetben csak tapasztalati tud\u00e1s van a birtokunkban, a \u201emi\u00e9rt?\u201d-ekre m\u00e9g keress\u00fck a v\u00e1laszt. Rem\u00e9lem sokak sz\u00e1m\u00e1ra hasznos, \u00e9s \u00e9rdekes inform\u00e1ci\u00f3kkal tudtam szolg\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n

rta: Ruska \u00c1kos
<\/strong>okleveles g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k<\/em><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Huzalszikra forg\u00e1csol\u00e1s: a dielektrikum \u00e1llapot\u00e1nak \u00e9s a v\u00e1g\u00e1si sebess\u00e9gnek a kapcsolata A BME Gy\u00e1rt\u00e1studom\u00e1ny \u00e9s -technol\u00f3gia Tansz\u00e9k\u00e9n sz\u00fcletett az a diplomamunka, melynek r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1val jelentkez\u00fcnk. \u00dagy gondoljuk, sz\u00e9les \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre tarthat sz\u00e1mot ez a kutat\u00f3munka, m\u00e9g akkor is, ha a gy\u00e1rt\u00e1stechnol\u00f3gia nagyon kis szeglet\u00e9vel foglalkozik, mivel nagyon \u00e9let k\u00f6zeli tapasztalatokat ismerhet\u00fcnk meg bel\u0151le. A diplomamunka szerz\u0151je Ruska \u00c1kos, okleveles…
Read more<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-670","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.gravitas.hu\/karrier\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/670","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.gravitas.hu\/karrier\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.gravitas.hu\/karrier\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gravitas.hu\/karrier\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gravitas.hu\/karrier\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=670"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.gravitas.hu\/karrier\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/670\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":675,"href":"https:\/\/www.gravitas.hu\/karrier\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/670\/revisions\/675"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.gravitas.hu\/karrier\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=670"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}